9027 Győr, Vágóhíd u. 5.
Tel.: 20/919-3478
www.tunderkertgyor.hu
@: info@tunderkertgyor.hu

Waldorf pedagógiáról

A Waldorf pedagógia

A Waldorf pedagógiát a huszadik század elején fejlesztette ki Rudolf Steiner. Pedagógiánk a test, lélek, szellem egységének tekinti az embert, a gyermeket, és annak fejlődését is e hármasságból kiindulva kíséri figyelemmel.
Tiszteli a gyermek szellemi egyéniségének szabadságát, minden individualitást egyszeri, egyetlen és megismételhetetlennek tart.
Célunk, hogy a gyermekek a nevelés során testileg egészséges, szellemileg kreatív, lelkileg szabad emberekké váljanak, akik a környezetüket is emberségesebbé tudják tenni.
Óvodai környezet
Az óvónők elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget igyekeznek nyújtani. Ezt az "anyai" gondoskodást az óvónő tudatosan vállalja fel, egész lényével jelen van, és ott segít a gyerekeknek, ahol arra igazán szükségük van. Kivárja azt az időpontot, amikor a kisgyermek maga kezd cselekedni.
Speciálisan kimunkált figyelemmel követi a gyermek megnyilvánulásait, igyekszik jó minőségű táplálékot adni a gyermek testének, lelkének, egész személyiségének.
A gondozás szeretetteljes tevékenységei: a testápolás, a táplálkozás, a melegen tartás, az öltöztetés nem csak a gyermek fizikai szükségleteit elégíti ki, hanem egyben a lelkét is ápolja, növeli biztonságérzetét.

A vegyes életkorú csoportokba 3-7 éves korú gyermekek járnak. Nincs életkor szerinti csoportbontás, hiszen a család természetes közege is ehhez hasonlatos (testvérek). A nagyobb gyermekek áthagyományozzák a csoport szokásait az utánuk következőkre. A családias kapcsolat az egész csoportot átöleli, ebben a valódi közösségben mindenkinek van szerepe, mindenkire szükség van.
Családias kapcsolat
A Waldorf-óvoda áttekinthetővé teszi a mindennapi cselekvések világát a gyerekek körül. Látja a felnőtt tevékenységében, hogy mi miből lesz (pl. kenyér a búzából). Így a későbbi életkorokban is otthonosabban mozog az őt körülvevő világban. A nevelés alapvetően az utánzásra épít. A kisgyermekkor tanulásának legfőbb formája az önkéntelen figyelem által vezérelt spontán utánzás. Valódi tapasztalatszerzés, amelyre az óvodai élet egésze ad lehetőséget.
A kisgyermek nem szóból tanul, hanem a szemlélődésből, tapasztalásból, cselekvésből.

A Waldorf-pedagógia nagyon komoly szerepet tulajdonít a gyermek játékának. A játszó gyermekben megjelenő természetes erőket és képességeket óvni, ápolni, és erősíteni akarja.

A kisgyermek a külvilágból és a saját belső világának benyomásait játékában vetíti ki és ott újra szemügyre véve tagolja.
A játék szabad kell, hogy legyen. A napirendben kétszer egy-egy óra szabad játékra van ideje a gyermekeknek.
Fontos, hogy az óvoda berendezése, textilek, bútorok, játékok természetes anyagból készültek legyenek, hogy a gyerekek a valódi minőségekkel találkozhassanak. A játékszerek nagy része alapelvszerűen nem részletesen kimunkált, ezzel is elősegítve a gyermek fantáziájának tevékenységét.
Óvoda berendezés
A szabad játék ideje alatt az óvónő különböző munkákat végez (háztartási, kerti, kézműves tevékenységek) olyan hangulatot teremtve, amelyben a gyerekek "mint egy burok alatt" érezzék magukat.

A kisgyermek egészséges lelki fejlődésében alapvető fontosságú a ritmikusság, amely a belső biztonságérzetüket alapozhatja meg. Ezért a Waldorf óvodák tevékenységét napi, heti, ünnepszaki és éves ritmikus rend jellemzi.
A Waldorf-óvoda tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával.
Az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai és az ehhez kapcsolódó munkák, témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek havi, heti és napi ritmusokban.
Művészeti foglalkozások


Egy nap a mi óvodánkban

6.30 - 8.00
Az óvónők előkészítik a tevékenységeiket.
A gyerekek folyamatosan érkeznek és bekapcsolódnak a játékba.

8.00 - 9.30
Szabad játék ideje.
Az óvónők elkészítik a tízórait és előkészítik a muvészeti tevékenységeket, amibe a gyerekek szabadon bekapcsolódhatnak.

9.30 - 9.45
Rendrakás. Az óvónők és a gyermekek együtt végzik.
Ölbéli játék: az óvónő és egy-egy gyermek kétszemélyes játéka.

9.45 - 10.10
Kézmosás: ezt követően illatos olaj osztása a tenyerekbe.
Reggeli kör: Gyülekezés az évszakasztal körül: gyertyagyújtás, köszöntjük a napot, egymást.
Számba vesszük a hiányzókat, ki miért nincs velünk.
Ritmikus játék: Verses, dalos, ritmikus mozgás ünnepkörhöz, évszakhoz igazodva.

10.10 - 10.30
Tízórai

10.30 - 12.00
Szabad játék, munka a kertben.

12.00 - 12.30
Kézmosás - olajozás
Mese vagy bábozás
Búcsúzás a hazamenőktől.

12.30 - 13.00
Ebéd

13.00 - 15.00
Pihenőidő

15.00 - 15.30
Folyamatosan ébrednek fel a gyerekek.
Uzsonnázás

15.30 - 16.30
Szabad játék szüleik megérkezéséig.


Heti ritmus

Hétfő: rajzolás
Étele: rizs

Kedd: plasztikus formázás
gyurmázás: méhviasszal
Étele: árpa

Szerda: gyapjúkép készítés
Euritmia
Étele: köles

Csütörtök: sütés
Étele: rozs

Péntek: festés
Étele:zab


Ünnepek

Az ünneplés, a hagyományokhoz való ragaszkodás szervezeti és vallási identitásunk fontos összetevője. Óvodánk életében is úgy, mint a családok életében, fontos szerepet kapnak az ünnepek. Munkánk során tapasztalhatjuk ennek jótékony hatását. Az ismétlődés, a ritmus, az ünnepvárás, majd végül a beteljesülés öröme.
Egy-egy időszakot ünneppel fejezünk be, melyre a megelőző hetekben készülődünk. A heti és a mindennapi tevékenységekben történő változásokból lehet érzékelni, hogy közeledik már az adott ünnep.
A csoportszobában az évszakasztal változásai is tükrözik az adott évszak, ünnep hangulatát, jellegzetességeit.
Ünnepek

A Waldorf intézményekbe való jelentkezéskor alapvető kérdés, hogy a szülők ismerik-e a Waldorf pedagógiát legalább olyan mélységig, hogy világos képük legyen arról, milyen környezetbe hozzák gyermeküket.
A Baba-Mama csoportos együttlétünk célja, hogy a gyerekek és szüleik megismerkedhessenek óvodánk szeretetteljes légkörével, szokásaival.
Óvodakezdéskor ismerősként üdvözölhetjük egymást.